Szár László, Taksony unokájaként és Mihály fiaként született valamikor 997 előtt, s ő volt az egyetlen ismert testvére a megvakított Vazulnak. Anyja ismeretlen, de néhány történész szerint rokonságban állhatott Sámuel bolgár cárral, amit arra alapoznak, hogy a fia Sámuel néven volt közismert.
Apja halála után, Géza nagyfejedelem a nyitrai dukátus élére nevezte ki, majd menesztette, mert tartott tőle.
Ekkor Szár László a Kijevi Ruszban keresett menedéket, ahol meg is nősült. Nagy Vlagyimir azonban “békében élt a környező fejedelmekkel, a lengyel Boleszlávval és a magyar Stefannal…” így tőle nem kaphatott támogatást István ellen. Közben Szent István összeütközésbe került Bátor Boleszlávval, aki az egyik feleségét, István nővérét hazaküldte, és ekkor a magyar király igénybe vette Szár László segítségét, aki visszahelyezte a dukátus élére.
Egyesek szerint, akkor lett (újra) a dukátus ura, amikor Bátor Boleszláv területeket foglalt el a Kárpát-medencében. A Képes krónika szerint, a felesége ruténiai származású volt, s feltehetően Bölcs Jaroszláv egyik lánytesvére, Premiszlava lehetett, aki talán Szár László nagynénjéről, Taksony lányáról kapta a nevét, aki Bölcs Jaroszláv nagyapjának, Szvjatoszlávnak volt a felesége. A jelenlegi ismeretek szerint, egyetlen fia ismert, akit Bonuzlonak, Bonuszlónak vagy Domoszlonak neveztek. Szár László 1025-29 között halhatott meg.
Bakay Kornél szerint ő volt Koppány vezér, „Mihály azonos Tar-Szörénddel, tehát a pogány neve Tar-Szörénd volt. Tehát a két testvér; Gyevicsa (Géza) és Tar-Szörénd. A keresztségben az egyik a Stephanos (= a Megkoszorúzott), a másik a Mihály nevet kapta. Ha ez a feltevésem helyes, akkor még kiélezettebb a történelmi dráma, mert Tar-Szörénd fia Koppány, Géza fia Vajk. A keresztségben Vajk ugyancsak a Stephanos nevet kapta”
Egyes elméletek szerint I. András és I. Béla az ő fia volt, nem pedig Vazulé, de ez erősen kétséges.