A korabeli források sokszor hiányosak, ellentmondóak, így tévedések a legjobb szándék mellett is előfordulhatnak.
Judit 969 körül születhetett Géza fejedelem és Sarolt (talán) elsőszülött gyermekeként, s legalább négy kisebb testvére született – Margit, Vajk, Ilona és Sarolta, de feltehetően volt még egy újabb leány is.
Természetesen ő is politikai házasságot kötött, s az apja az akkortájt formálódó Lengyelország felé tekintett. Judit így 985-ben feleségül ment Bátor Boleszláv lengyel fejedelemhez, aki az első feleségét eltaszította magától, sőt lehetséges, hogy egy második felesége is volt már korábban. A házasságot feltehetően II. Boleszláv cseh herceg, a lengyel herceg anyai nagybátyja javasolta nekik, s ők (mármint a két uralkodó, I. Mieszko lengyel és Géza magyar fejedelem) elfogadták.
Egy gyermekük született, Bezprym (magyarul Veszprémnek szokták nevezni, akiről talán a mai Veszprém is a nevét kapta), aki később lengyel fejedelemmé vált. Négy évvel később Juditot is eltaszította magától Boleszláv, de egy ideig még Lengyelországban maradt. Ekkor férje még csak trónörökös volt, így ő nem vált fejedelemnévé, sőt kevéssel a halála előtt Boleszláv lett Lengyelország első királya is. Boleszláv Judt elűzése után hamarosan újra megnősült, s egy szláv hercegnőt vett feleségül, aki öt gyermeket szült neki.
Ennek ellenére Bezprym volt az elsőszülött fiú, aki azonban rövid uralkodás után lemondott (vagy lemondatták) és talán szerzetes lett.
Judit a lengyel krónikások szerint a nép kedvence lett a kedvességéért, de nem sok információ van a válása utáni életéről. Egyesek szerint nem sokkal a válás után meghalt (988 körül), mások szerint 1026 után hunyt el – a források ellentmondásosak.
