Az első rész megmutatta, hogy a három versengő külföldi elmélet – lengyel, rusz, német – mindegyike komoly nehézségekbe ütközik. Ami megmaradt, az a középkori hagyomány erős és következetes utalása: Ágota (legalábbis részben) a magyar dinasztia vére volt. A kérdés már csak az, hogy melyik generációé – és miért nem rögzítette ezt a tényt egyetlen kortárs magyar forrás sem, holott Ágota gyermekeiből európai szintű dinasztikus szereplők lettek.
Ágota és a magyar udvar
Ágota magyar kötődése nem egyetlen bizonytalan forrásra támaszkodik. Geoffroi Gaimar, az angol-normann krónikás Estoire des Engleis című munkájában Ágotát „a magyar király és királyné lányaként” azonosítja – ez nem véletlen utalás, hanem egyenes genealógiai állítás. Az 1054-es angol diplomáciai misszió, amelyet Ealdred worcesteri püspök vezetett, nem Kijev vagy Regensburg felé indult: célja a Magyarországon élő Edward hazahívása volt. Ealdred a kölni érseki udvarig jutott, ott töltött közel egy évet, és Edward nélkül tért haza — de már a célpont beszédes: az angol udvar Magyarországon kereste a trónörököst, és Edward 1057-ben valóban onnan érkezett, feleségével és gyermekeivel. A gyermekek ott születtek és/vagy ott nőttek fel; a család élete valamiképpen a magyar udvarhoz kötődött.
Ealdred kölni tartózkodásakor éppen Hermann kölni érsek volt a vendéglátója — aki egyszerre volt III. Henrik rokona és Richeza lengyel királyné fivére. Ha Imre felesége II. Mieszko és Richeza lánya volt (ahogyan ezt egy lengyel forrás sugallja) és ezzel Ágota anyja is, akkor Hermann Ágota anyai nagyanyjának, Richezának a fivére volt — a lány legközelebbi elérhető vérrokona a nyugati egyházi elitben, rendkívül magas beosztásban a császári udvarban. Több kutató az ASC D kéziratot — amely a leginformáltabb és legpontosabb angol forrás Ágotáról, és amely „rokonként” írja le, nem lányaként — Ealdred köréhez köti. A lehetséges lánc: Ealdred → Hermann → az ASC D pontos adata. Ez lehetőség, nem bizonyíték — de ha a Mieszko-ág igaz, ez az út kivételesen jól illeszkedő volt: Köln amúgy is a császári udvar természetes állomása, így a rokonsági többlet a magyarázatot megerősíti, nem hozza létre.
A forrásláncot a skót oldalon Turgot Vita Margaretae-ja zárja. A szöveget Margit saját lánya, Matilda — I. Henrik angol király felesége — rendelte meg. A megrendelő személyesen ismerte a családi hagyományt, (Matilda Ágota unokája volt), így jól tudta ki volt Ágota, és azt is tudta, mit nem szabad leírni. Turgot szövege ezért egyszerre a legjobb és a legóvatosabban értelmezendő forrás: amit rögzít, azt a megrendelő jóváhagyta; amit kihagyott, az szinte biztos, hogy szándékos elem volt.
A kérdés tehát nem az, hogy Ágota (részben) magyar-e – ezt tagadni volna a különleges állítás. A kérdés az, hogy melyik magyar király és királyné gyermeke: Istváné és Gizellájé közvetlenül, vagy az ő fiuk, Imre és annak ismeretlen feleségének sarja.
István mint apa
Az „Ágota = István és Gizella lánya” hipotézis politikailag koherens és jelentős részben forrásokra támaszkodik. Gizella II. Henrik császár nőtestvére volt: ha Ágota az ő lánya, akkor Ailred mondata – germani imperatoris Henrici filia – egy meglévő rokoni viszonyra mutat. Gaimar adata szintén lefedett. A politikai logika is rendben van: Imre 1031-es halála után egy ilyen lány dinasztikus tartalékként felértékelődik, és Edwardhoz adása – egy rangos, de katonailag veszélytelen férjhez – értelmes megoldás András részéről.
A két döntő gyengeség
Az első probléma Gizella életkora: a királyné körülbelül 985-ben született. Ha Ágota 1025 körül jött a világra, Gizella negyven éves korában szülte – lehetséges, de az akkori korban már erősen kétséges. A legsúlyosabb probléma azonban inkább grammatikai: Ailred kulcsmondatában a germani hímnemű genitívusz. A klasszikus latin germanae alakot használná nőtestvérre — bár a középkori genealógiai latinságban a terminus olykor tágabb, „közeli férfi vérrokon” értelemben is előfordul. Ez az értelmezési mozgástér nem zárja le teljesen a kérdést, de egy forrásokhoz hűbb megoldás kínálkozik.
Vélemény
Politikailag koherens, de Gizella életkora miatt eléggé feszített, és Ailred kulcsmondatának legtermészetesebb grammatikai olvasata a Gizellán-át-értelmezés ellen hat. Nem zárható ki teljesen, de van olyan változat amely minden adatot kevesebb kényszermegoldással magyaráz.
Mivel a szöveg hosszú – pár héten keresztül azonos időben (általában szerdánként) folytatom a következő egységgel, ez részenként ez több egység is lehet.
Ha érdekel a 11. század egyik legnagyobb rejtélye, akkor kövesd a tanulmányt!