Skóciai Szent Margit anyja, Ágota, az európai középkor egyik legrejtélyesebb alakja. Neve fennmaradt a forrásokban, gyermekei híresek lettek – fia, Edgar Atheling majdnem angol király lett, lánya, Margit skót királyné és szentté avatott lett –, mégis saját személye szinte feloldódott a homályban. Több egymással versengő elmélet próbálta meghatározni, melyik dinasztia vérét vitte Angliába, majd Skóciába. Az alábbiakban ezeket az elméleteket vizsgálom meg egyenként: először a lengyel, majd a rusz, aztán a német, végül a magyar eredethipotézist.
A lengyel elmélet
A lengyel eredethipotézis a négy (valójában öt) versengő elmélet közül a legsebezhetőbb, és talán éppen ezért a legkevesebbet tárgyalt. A lényege az, hogy Ágota valamely Piast-hercegnő lehetett, akit valamiért a magyar udvarba hoztak, és ott ismerkedett meg Edward the Exile-lal. Az elmélet táptalaja a középkori Magyarország és Lengyelország közötti kiterjedt dinasztikus kapcsolatrendszer: Boleszláv, majd az őt követő lengyel fejedelmek szoros összeköttetésben álltak az Árpád-házzal, és a két udvar között többször került sor házassági szövetségre. Maga Boleszláv is István egyik lánytestvérét vette feleségül (talán Judit volt a neve), s még közös gyermekük is született, Bezprym néven, aki egy ideig lengyel fejedelem is volt.
A probléma az, hogy a lengyel hipotézisnek közvetlen forrásalapja nincsen. Egyetlen középkori szöveg sem nevezi Ágotát lengyel hercegnőnek, és egyetlen korabeli genealógia sem köti őt a Piast-dinasztiához. Az elmélet tehát nem forrásokból, hanem puszta lehetőségből él: mivelhogy Lengyelország és Magyarország kapcsolatban állt, elvileg lehetett lengyel nő a magyar udvarnál. Ez azonban önmagában nem bizonyíték.
A névtani érvet itt kétélűen és tisztességesen kell kezelni. Ágota gyermekeinek nevei (Margit, Krisztina, Edgar) egyik versengő elméletet sem diszkriminálják: Edgar tisztán Wessex-örökség, Margit és Krisztina összeurópai keresztény nevek — ez az érv tehát a lengyel elmélet ellen sem használható erősebben, mint bármelyik másik ellen. Ami viszont valóban komoly névtani adat, az maga az Agatha név: a korban Nyugat-Európában nagyon ritka, és a szakirodalom (Ravilious–Guido, 2012) dokumentált csatornát mutatott ki hozzá éppen a Piast–Ezzo-körben — a nivelles-i apátság Szent Ágota-kultuszát, Richeza családjának központi egyházi helyén. Ez az adat azonban nem a közvetlen Piast-apaságot támasztja alá, hanem egy anyai Piast-réteget — oda, ahová majd a második és harmadik rész helyezi.
Mieszkónak a források alapján három olyan lánya volt, akik megélték a felnőttkort, egyikük (Richeza) Béla magyar király felesége volt, a másikuk (Gertrud) Iziaszlav később kijevi nagyherceg felesége lett, s ezek szerint volt egy harmadik, akit talán Ágotának hívtak. Így egyszerre lenne igaz a bizánci örökség (Mieszko felesége, Lotharingiai Richeza, Theophanu bizánci hercegnő leszármazotja volt), a lengyel, a magyar és a rusz szál. Mieszko gyermekei 1013 és 1025 között születtek, vagyis ebben a tartományban születhetett Ágota is. Mindez azonban nem magyarázza a „magyar király lánya” forrást, valamint azt sem, hogy miért, hogyan került a magyar királyi udvarba Ágota, s miért pont egy éppen száműzött angol herceghez adták feleségül.
Vélemény
A lengyel elmélet közvetlen apasági formájában forrásalap nélkül áll; kidolgozott modern változata (Ravilious 2009; Ravilious–Guido 2012) is közvetett érvekre épül. Önálló hipotézisként kizárható — ugyanakkor a Piast-szál nem légből kapott: az Annales Sanctae Crucis Polonici, a 13. század eleji lengyel évkönyv — a legkorábbi ismert adat Imre házasságáról — Imre feleségeként II. Mieszko egy meg nem nevezett lányát rögzíti. Ebben az esetben a lengyel vonal nem Ágota apai, hanem anyai ágán jelenik meg — nem önálló elméletként, hanem a magyar hipotézis egyik rétegeként. E réteg részletes vizsgálata a második és harmadik részre marad.
Mivel a szöveg hosszú – pár héten keresztül azonos időben (szerdánként) folytatom a következő egységgel, ez részenként ez több egység is lehet.
Ha érdekel a 11. század egyik legnagyobb rejtélye, akkor kövesd a tanulmányt!