Skóciai Szent Margit édesanyja, Ágota (Agatha) az európai középkor egyik legrejtélyesebb alakja. Neve fennmaradt a krónikákban, gyermekei pedig a történelem formálóivá váltak: fia, Edgar Atheling majdnem (sőt kikiáltott) angol király lett, lánya, Margit pedig skót királynéként és szentként írta be magát az emlékezetbe (emellett a magyar katolikus egyház Árpád-házi szentként ismeri el), sőt unokája angol királyné, dédunokája pedig német-római császárné lett. Mégis, Ágota saját személye szinte teljesen feloldódott a történelem homályában.
A probléma gyökere, hogy a ránk maradt középkori források teljes zűrzavart mutatnak. A különböző külföldi krónikások egymásnak látszólag ellentmondó adatokat hagytak hátra: van, aki egy magyar király és királyné lányaként emlékszik rá, mások (valamelyik) Henrik császár rokonaként azonosítják, megint mások rusz (kijevi) környezetbe helyezik, esetleg lengyel hercegnőnek látják, vagy éppen egy feloldhatatlan kronológiai tévedéssel Salamon magyar király lányának nevezik. Eközben a magyar krónikák mélyen hallgatnak róla.

Hogyan lehetséges, hogy egy olyan asszony, akinek leszármazottai a skót, az angol, majd a Plantagenet-házon keresztül szinte az összes európai uralkodóházba beépültek, ennyire megfoghatatlan maradjon?
A modern történettudomány évtizedek óta küzd ezzel a rejtéllyel. Versengő elméletek sora próbálta már bebizonyítani Ágota lengyel, kijevi rusz, vagy éppen német-császári származását – ám eddig mindegyik hipotézis súlyos, feloldhatatlan forráskritikai, kronológiai vagy politikai-logikai falakba ütközött.

A következő Ágota eredete című háromrészes tanulmány egy komoly történelmi nyomozásra hívja az olvasót. A szöveg nem elégszik meg a felszínes magyarázatokkal, hanem a 11. századi dinasztikus hálózatok és a reálpolitika mélyére ás, legalábbis igyekszik ásni.
-
I. rész – A téves nyomok: Leszámolunk a zsákutcákkal, és megmutatjuk, miért omlik össze a lengyel, a rusz és a tisztán német származáselmélet, ha szembesítjük őket a korszak kemény politikai realitásaival.
-
II. rész – A magyar eredet: Alászállunk a korai Árpád-ház legmélyebb, elhallgatott titkaiba. Feltárjuk azt a strukturális és politikai mechanizmust, ahogy egy létező személyt a királyi érdekek és a teológiai legendaképződés együttes erővel hogyan tudnak kitörölni a hivatalos emlékezetből.
-
III. rész – A rekonstrukció: A ránk maradt, töredékes forrásokból egy olyan hihető modellt építünk fel, amely végre nem elveti, hanem megmagyarázza a krónikások tévedéseit és a források zavarát, igyekszik minden komolyabb forrásnak megtalálni a helyét, szerepét.
Az Ágota rejtély már régóta foglalkoztat, s korábban is próbáltam a források alapján rekonstruálni a lehetséges múltat, de egyik megoldás sem mutatkozott tökéletesnek – most igyekeztem jobban belemélyedni a tényekbe, hiedelmekbe és ellentmondások feloldásába – akár a korábbi álláspontom részbeni módosításával is.

Mivel a szöveg hosszú – pár héten keresztül azonos időben (szerdánként) folytatom a következő egységgel, ez részenként ez több egység is lehet.
Ha érdekel a 11. század egyik legnagyobb rejtélye, akkor kövesd a tanulmányt!