Ügyek legendás kora után a 9. század derekán bukkan fel egy másik név a forrásokban, akit a történeti kutatás az első konkrétan is említhető magyar nagyfejedelemnek tart: Levedi (más írásmóddal Lebedias vagy Levedias).
Levedi nevét és történetét elsősorban Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár A birodalom kormányzásáról (De Administrando Imperio, DAI) című műve őrizte meg, amelyet 950 körül írt. Konstantin leírása szerint Levedi a magyarok “első vajdája” (prótosz bóészbodosz – görög szóval, ami a szláv vojvoda, vagyis vajda kifejezésből ered) volt. A vajda itt hadvezért, katonai vezetőt jelenthetett.
A császár azt is hozzáteszi: „a többit is vajdának hívták utána” – vagyis Levedi nevét mintha egy címnév jellegével ruházná fel, jelezve, hogy ő egy törzsfő volt a sok közül, bár a hierarchiában az első helyen állt. A magyar történeti hagyományban többen azonosítani próbálták Levedit más ismert nevekkel – például felmerült, hogy esetleg az Anonymus által emlegetett Előddel azonos (névfejtéssel: Előd > Eleved > Levedi), de ez nem bizonyítható. Valószínűbb, hogy Levedi saját jogán állt az élén a törzsszövetségnek, talán mint kende, azaz szakrális fejedelem.
Konstantin beszámolója értékes bepillantást nyújt a magyarok kazár kapcsolataiba és a törzsszövetség átalakulásába. A bizánci forrás elmondja, hogy a magyarok Levedi idejében a Kazár Birodalom szövetségesei (vagy félig-meddig alattvalói) voltak. Levedi a kazárok iránt hűségét bizonyítva elnyerte a kazár kagán jóindulatát: „a híres Levedit, a magyarok első vajdáját a kazár kagán egy előkelő lányával adta össze, hogy legyen tőle gyermeke” – írja Konstantin. Levedi tehát egy kazár hercegnőt kapott feleségül, ami azt jelzi, hogy a magyar vezér beilleszkedett a kazár hatalmi rendbe, és a kagán dinasztikus szövetség révén kívánta a magyarokat még szorosabban magához kötni. Ugyanakkor Konstantin hozzáfűzi: „Levedinek nem született gyermeke ettől a hölgytől”. Ez a motívum – Levedi gyermektelensége – fontos szerepet játszik a történet folytatásában.
A DAI szerint ugyanis a kazár kagán a 9. század közepén egy jelentős döntést hozott: szerette volna, ha a magyar törzseknek egyetlen, határozott fejedelme van, aki fölött természetesen ő (a kagán) hatalmat gyakorolhat. A Konstantin által elmesélt epizód szerint a kagán maga elé hívatta Levedit, és felajánlotta neki, hogy kinevezi a magyarok nagyfejedelmévé (gyakorlatilag a fővezérré), a lányát is hozzá adva feleségül, hogy a hatalmát megerősítse. Levedi válasza azonban meglepő módon elutasító volt: Levedi azonban elutasította ezt, mondván, van nála alkalmasabb személy is e tisztségre, mégpedig Álmos, vagy annak fia, Árpád. A kagán – folytatódik a történet – megörült e beszédnek és elfogadta Levedi javaslatát. Ennek nyomán a magyar törzsek követei Árpádot választották fejedelmükké a kazárok szertartása szerint: pajzsra emelve emelték őt a magasba.
Ez a jelenet a magyar történelem egyik kulcsmomentumát örökíti meg: a nagyfejedelmi hatalom átszállását Levediről Árpád nemzetségére. Több dolog is kiolvasható belőle. Egyrészt Levedi lemondása vagy mellőzése – amit a forrás úgy magyaráz, hogy ő maga tartotta magát kevésbé erősnek e tisztre – arra utalhat, hogy a magyar törzsszövetség élén dinasztiaváltás történt. A korábbi (talán szakrális) fejedelem helyett egy új vezető került hatalomra.
A magyar krónikákban ennek nincs nyoma expliciten, de a hun–magyar leszármazási kapcsolat mítosza mögött talán ez a váltás húzódik: az Árpádok utóbb Attila örökösének mondták magukat, míg a Levedi-féle vezetés emléke halványult. A kazár kagán szerepe is figyelemre méltó: ez azt jelenti, hogy a magyar törzsek ekkor még a kazár politikai érdekszféra részei voltak, és a kagán igyekezett befolyást gyakorolni a vezetőválasztásra. Ugyanakkor az is kitűnik, hogy a magyar törzsek már eléggé erősek voltak ahhoz, hogy önálló hatalmi ambícióik legyenek – különben a kagán nem tartotta volna fontosnak egy megbízható ember kinevezését élükre.
Ki volt hát Levedi, és mi lett a sorsa? Konstantin műve nem tér ki rá részletesebben a fenti epizódon túl. A magyar történeti hagyományban nincs önálló történet Levediről – valószínű, hogy a honfoglalás után az Árpádok regnáló dinasztiája nem őrizte meg emlékét, sőt talán szándékosan háttérbe is szorult, mint a megelőző „uralkodóház”.
A modern történészek körében felmerült, hogy Levedi lehetett a kende (szakrális fejedelem), akit a kazár befolyás gyengítésére váltottak le. Egyes arab források említenek is a magyaroknál egy ilyen szakrális királyt a honfoglalás előtt, akiről a honfoglalás idején már nem hallani – ez valószínűleg a Levedi-féle vonal eltűnésére utal. E hipotézis szerint Levedi „dinasztiájának letételével” megszűnt a korábbi szent fejedelemség folyamatos hagyománya, és Árpádéknak új legitimitást kellett építeniük (amit meg is tettek Attila-mondával, turul-legendával).
Nevének eredetét illetően is több felvetés létezik. A legelfogadottabb szerint a finnugor eredetű “lő” ige egyik alakjából (esetleg “Levédi” származékkal) származhat, de ez nem bizonyított. A szláv és német eredet lehetőségét a történészek elvetik, mivel azok nem illenek a korabeli környezetbe. A török eredet sem zárható ki, de konkrét jelentés nélküli. Van, aki egyszerűen egy földrajzi névből eredezteti: a magyar őshaza egyik vidéke Konstantinnál Levedia néven szerepel, ami talán éppen Levedi nevét őrzi meg (vagy fordítva, Levedi vette fel a tartomány nevét). Akárhogy is, Levedi az első hús-vér történelmi személynek tekinthető a magyar fejedelmek sorában, akiről külső forrás megemlékezik.
Az ő idejében zajlott le a magyarok első nagy vándorlása Levédiából Etelközbe. Ugyanis Konstantin leírja azt is, hogy a kazárok ellen fellázadt Besenyők (akkori nevükön Kangar nép) megtámadták a magyarokat Levedi uralmának idején, és a magyarok vereséget szenvedtek, majd nyugatabbra kellett költözniük. Így kerültek Etelközbe (a Dnyeper menti szállásokra) – ez a honfoglalást közvetlenül megelőző magyar szállásterület.
Levedi alakja tehát egy átmeneti korszakot képvisel: a kazár fennhatóság alatti élet és a függetlenedő magyar törzsszövetség korát. Ő lehetett az, aki legalább részben megszervezte a magyar törzsek szövetségét, hiszen a forrás „a magyarok első vajdájának” nevezi. Képzelhetjük, hogy a hét törzs vezetői közül ő töltötte be azt a pozíciót, amely a legfőbb döntésekben illetékes volt.
Döntése, amellyel átadta helyét Álmosnak/Árpádnak, nagyvonalú és bölcs lépésként értelmezhető – mintha felismerte volna, hogy a magyarok élére egy új dinasztia szükséges a sikerhez. Természetesen az is lehet, hogy a valóság prózaibb: Levedit egyszerűen félreállították a befolyásosabb törzsfők (Álmosék) javára. Ezt ma már nem tudjuk biztosan. Mindenesetre Levedi neve fennmaradt és a honfoglalás előtti hatalomváltás szimbólumává vált.
|
|
|
|
