Delján Péter (más néven II. Péter cár vagy Petar Deljan) 1040–1041-ben fellázadt a bizánci fennhatóság ellen Bulgáriában. Ő maga Sámuel bolgár cár leszármazottjaként hirdette magát, ugyanis – állítása szerint – Gavril Radomir cár fia volt.
Ezzel együtt az anyja kiléte a homályba vész, és a történészek több lehetséges elméletet is felvetettek. Az egyik (a legvalószínűbb) szerint Petar Deljan anyja egy Árpád-házi magyar hercegnő volt (a hagyományos magyar történetírás Juditnak, a bolgár források “Magyar Margitnak” nevezik). Más elképzelések szerint sem ő, sem az anyja nem tartozott közvetlenül a magyar királyi családhoz, hanem inkább bolgár nemesi vagy bizánci rokonságot feltételeznek (pl. bizánci fogolynőt említenek).
A forrásokból – elsősorban a Johannes Skylitzes krónikájából – az látszik, hogy Radomir első feleségét „a magyar király leányaként” említik, de nevét nem tudjuk. A rendelkezésre álló adatokból annyi derül ki, hogy Radomir elbocsátotta terhes feleségét, aki ekkor Magyarországra tért vissza, és ott adott életet fiának, Petar Deljannak. Később Radomir egy bizánci származású, Irina nevű rabnőt vett feleségül.
A kortárs bizánci történetírók nem nevezték meg pontosan a terhes anyát, de a fentiek alapján a legtöbb szakértő Géza leányának, azaz István király testvérének véli.
Ha ez igaz, akkor Petar Deljan egyaránt rokonságban állt az Árpádokkal és a Cometopuli-dinasztiával is, hiszen apja Sámuel cár fia volt. Magyar források nem maradtak fent Petar személyéről (a helyzete miatt a magyar udvarban nem kapott szerepet), de a történeti emlékekben anyja magyar származása élénken él.
Petar minden ismert forrása – saját felkelése idejéről – a Sámuel „unokájának” nevezi. Azaz apja, Gavril Radomir révén Petar ténylegesen a Cometopuli leszármazottja volt, így származása alapján potentia regni–hez (trónörökléshez) fűződtek jogosítványai. Az anyai ág kérdése csupán azért vált fontossá, mert ha valóban Géza leánya volt, akkor Petar unokaöccse volt a magyar királynak, ami – elvileg – további trónigényt adhatott volna neki Magyarországon.
A források azonban nem említenek olyan törekvést, hogy Petar a magyar koronáért harcolt volna; inkább a bolgár trón megszerzésére koncentrált. Petar Magyarországon született, de már Bulgáriában nőtt fel, és a trónigényét a bolgár dinasztia felől támasztotta. A Cometopuli-rokonság az elsődleges az apa részéről; az anyai örökösödési jogokról közvetlenül nem tudunk.
Petar Deljan életében a bizánci hatás is fontos szerepet játszott. Amikor III. Baszileiosz 1018-ban meghódította Bulgáriát, in conspectu principe és genere Graeco Petart Konstantinápolyba vitték fogolyként. A fennmaradt források szerint egy ismeretlen bizánci arisztokratához került a szolgálójuként, majd megszökött és az anyja hazájába, Magyarországra menekült vissza.
Ez a magyarországi rövid tartózkodás adta neki az alapot, hogy később – 1040-ben – bolgár felkelést szervezzen. Petar anyjával kapcsolatban nincs semmilyen feljegyzés, hogy őt is elhurcolták volna.
A korabeli (11. századi) források Petar Deljanra elsősorban mint lázadóra emlékeznek. A görög Johannes Skylitzes közléseiből tudjuk, hogy felkelésekor – a szerb–bolgár határon (Belgrád) – csapatai őt Sámuel unokájaként (azaz Gavril Radomir fiaként) nevezték meg cárként. A magyar krónikák Petar Deljanról általában nem emlékeznek meg.
A görög források (Skylitzes, Cedrenus, Attaleiates stb.) mind inkább a felkelés lefolyását írják, nem részletezik a családfát. Így Petar anyjáról származó adatok többsége a 19–20. századi történészi-genealógusi művekben bukkant fel, amikor a meglévő krónikák töredékeit összevetették az Árpád-házi és bolgár nemesi családfákkal. Ezek alapján alakult ki az a nézet, hogy a magyar hercegnőjének megnevezett feleség lehetett Gavril Radomir első asszonya, és hogy ő adta világra a felkelő vezért.
Összességében Delján Péter anyjának eredetéről nem állnak rendelkezésre egyértelmű források. A sokszor idézett “Árpád-házi Judit” vagy “Magyar Margit” neve a későbbi hagyományban élhet, de a korabeli feljegyzések csupán annyit közölnek róla, hogy Radomirnak volt egy magyar felesége és ebből született egy fia, aki 1040-ben cárnak kiáltatta ki magát. Az utókor a meglévő adatokat a Cometopuli- és Árpád-rokonsággal hozta összefüggésbe, de abszolút bizonyíték nincs.
A kutatás így alapvetően két irányzat között ingadozik: a népszerű álláspont szerint Petar anyja Géza magyar fejedelem leánya volt, míg mások óvatosabban csak a magyar származást tételezik fel egy „névtelen királyleány” formájában, amely politikai-szövetségi elem volt a két ország viszonyában. A bizánci források e kérdésben hallgatnak, így az öröklési jogi aspektusok és rokoni hovatartozás inkább a történészi elemzések és a leszármazási táblák kérdése maradnak. Mindenesetre a források tanúsága szerint az anyja mindenképp magyar királyi vérrel bírt (vagyis Árpádházi volt), még ha személye rejtély maradt.
