Erdős Pál (1913–1996) világhírű magyar matematikus, a 20. század egyik legjelentősebb matematikusa volt, a kombinatorika, a számelmélet és a gráfelmélet kiemelkedő alakja.
Erdős 1913. március 26-án született Budapesten, és már gyermekkorában megmutatkozott kivételes tehetsége. Fiatalon bekerült a budapesti matematika pezsgő körforgásába, ahol tehetsége kibontakozott. 1934-ben szerzett doktori fokozatot a budapesti tudományegyetemen, s az 1930-as évek végétől kezdve állandó utazó matematikusként élt; nem kötődött egyetlen egyetemhez vagy országhoz sem tartósan, hanem szerte a világban együttműködött különböző matematikusokkal (így pl. Neumann Jánossal is), több mint 1500 tudományos publikációban társszerzőként szerepelt.
Ez (szinte) egyedülálló a matematikatörténetben, és megalkották az ún. „Erdős-szám” fogalmát, amely azt jelzi, hogy egy matematikus hány lépés távolságra van Erdőstől társszerzői viszonyok alapján.
Erdős jelentősen hozzájárult számos területhez, különösen a számelmélethez, kombinatorikához, valószínűségszámításhoz, gráfelmélethez és halmazelmélethez. Rendkívüli problémamegoldó képessége és különleges életmódja miatt a matematikai közösség legendás alakjává vált.
1996. szeptember 20-án hunyt el Varsóban, lengyelországi konferencián tartózkodva. Halála után is óriási hatással van a matematikára, és továbbra is az egyik leggyakrabban idézett matematikus maradt.
