Géza nagyfejedelem felesége, s így első királyunk édesanyja Sarolt volt, az erdélyi Zombor (vagy Gyula) gyula leánya, (Anonymus szerint) Tétény dédunokája. A gyula a magyar törzsszövetség egyik legfontosabb vezetője volt, rangban közvetlenül a nagyfejedelem után állt. A Gesta Hungarorum alapján Saroltnak két fiútestvére ismert, Karold és egy másik fiú, aki feltehetően III. Gyula volt.
Sarolt
A neve feltehetően török eredetű, s fehér hermelint jelent, bár a szláv lakosság Beleknegi-nek, fehér királynőnek nevezte. A születésének a körülményei nem ismertek, feltehetően a 950-es években született. Akkortájt, amikor apja a keleti rítus szerint keresztény hitre tért, legalábbis Szkülitzész szerint.
Géza 970 körül vehette feleségül Saroltot, akkortájt, amikor nagyfejedelem lett – talán éppen az uralkodása miatt. Nem tudni, hogy ő választott feleséget vagy az apja (Taksony) választott neki dinasztikus okból, de előkelő családból választották ki.
Az ország nyugati fele ekkortájt a nyugati kereszténység hittérítő hatása alatt állt, Sarolt pedig magával hozta a nagyfejedelmi udvarba a keleti kereszténységet.
Közben azonban 973. május 7-én meghalt I. (Nagy) Ottó császár, s utódai nem igazán foglalkoztak a magyarokkal. Ennek eredményeképpen Sant Gallen-i Brunó és Piligrim passaui püspök térítőpapjai elhagyták az országot, amelyet ekkor, talán már Sarolt irányított.
A fejedelemasszony
Erre utal Querfurti Brúnó krónikája, mely szerint ‘Azokban a napokban [Szent Adalbert] küldött [egy levelet] a magyarok nagyhercegének, vagy inkább feleségének, akinek az egész ország az ő igazán férfias hatalmi kezében volt, és amely mindent irányított, ami a férjé volt. … a keresztény hit az ő vezetésével kezdett elterjedni, de a torz hit pogánysággal keveredett, és ez a tétlen, lomha kereszténység idővel rosszabb lett, mint a barbárság’.
A kereszténység terjesztése alábbhagyott, nem létesültek sem püspökségek, sem bencés monostorok a Dunántúlon. Létrejött viszont egy ortodox apácakolostor a veszprémvölgyben. Saroltot valószínűleg Bizánc is segítette, amely azonban ekkortájt a belső problémáival jobban el volt foglalva.
Sarolt egyébként is eléggé határozott és harcias egyéniség lehetett, aki (Merseburgi Thietmar krónikája alapján) ‘mértéktelenül ivott‘, valamint a lovat ‘katona módjára ülte meg‘ ráadásul ‘egy embert hirtelen haragjában … megölt … jobb lett volna, ha azok a piszkos kezek egy orsón érnek össze …’
A makacs, energikus, türelmetlen és indulatos uralkodóné azonban legendás szépségű lehetett, amelyre számos külföldi uralkodó is felfigyelt. Nagyon is valószínű, hogy a határozott fejedelemasszony kezébe vette az ország irányítását, amelyet Géza engedett neki, sőt az első években még régens lehetett a már házas István/Vajk mellett is.
Sarolt gyermekei
Gézának és Saroltnak legalább hat gyermeke született, egy fiú és öt leány szinte biztosan, de a lányok esetében sok a bizonytalansági tényező.
Sarolt (Judit nevű) lányának tekintik Vitéz Boleszláv lengyel fejedelem második feleségét, akiknek egy fiúk is született, Veszprém (Bezprym), aki egy időre lengyel fejedelemmé is vált.
Bizonyosan Sarolt (és Géza) (talán Margit nevű) leánya volt az a hercegnő, aki Gavril Radomir bolgár trónörökös felesége lett, s akiknek szintén született egy fiúk, Delján Péter, akiből egy időre bolgár cár lett.
Egy lánya (Gizella/Grimelda) feltehetően egy velencei dózse (Otto Orseolo) felesége lett, egy másik (Sarolta) pedig Aba Sámuel vagy Aba Sámuel apjának a felesége lett.
A legkisebb lány sorsát már egyértelműen István politikai céljainak rendelhették alá.
Ami első királyunkat, Istvánt illeti, sokkal bővebbek a források, s a Hartvik-krónika szerint Sarolt álmában Szent István vértanú jelent meg a szülés előtt. Így bíztatta a várandós asszonyt: ‘Bizonyos lehetsz benne, hogy fiút fogsz szülni, akinek e nép fiai között elsőként adatik majd meg a korona és a királyság. Add neki az én nevemet!’ s minthogy az anya nem ismerte fel a jelenést, az felfedte kilétét: ‘István első vértanú vagyok…’. A nagyobbik krónika szerint Géza kapott isteni sugallatot. Persze ezek sem először fordulnának elő a világtörténelemben, elegendő Mária és Gabriel arkangyal történetére vagy Emese álmára gondolnunk.
A fejedelemasszony további sorsa
A középkori krónikák alapján Géza halála után Koppány feleségül akarta venni Saroltot, megújítva a levirátus szokását, de ehelyett hadakoznia kellett Istvánnal, s végül vereséget szenvedett. Saroltnak tudható be, hogy a bátyja, III. Gyula, bár fellázadt, csak száműzetésre ítéltetett, s az életét meghagyták. Magáról Saroltról valójában semmilyen hír nincs a későbbiekről.
Egyes lengyel források szerint Gézának volt egy lengyel felesége is, aki később István édesanyja lett, de ezek a hírek eléggé életszerűtlennek tűnnek. Géza persze nem egészen vette magára a keresztény szokásokat és lehetséges, hogy két feleséget is tartott. Így akár a magyar fejedelmi udvarba kerülhetett egy Adelheid nevű hercegnő akkor is, amikor Judit a felesége lett Bátor Boleszlávnak – s amikor Juditot hazaküldték, akár Adelheid is hazaküldésre kerülhetett – de ez csak spekuláció.
Erkel Ferenc 1862-ben egy operát komponált Sarolt címmel, valamint az István a király egyik fontos szereplője volt Sarolt.
